A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) augusztus 20-án a drávaszögi Sepsén tartott központi megemlékezést a magyar államalapítás és Szent István napja előtt tisztelegve. Ünnepi beszédet Jankovics Róbert, a HMDK elnöke mondott.
Augusztus 20. az egyik legrégebbi magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.
Uralkodása idején I. István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén, betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Ez a nap piros betűs ünnep minden magyar szívében, határokon belül és kívül egyaránt. Őseink emléke előtt tisztelegve ünnepeljük meg mi is évről évre.
Idén Sepsén ünnepeltünk, szűkebb körben
Az elmúlt évek tömeges központi rendezvényei helyett az ideire, a járványhelyzetre való tekintettel, szűkebb körben került sor, amelyre a HMDK-szervezetek elnökei, képviselői kaptak meghívást.
A rendezvénynek minden évben más település ad otthont. Idén a sepsei HMDK-alapszervezet pazarul felújított, festői környezetben található székházának az udvarán gyülekeztek a meghívottak. Az épületet a HMDK-nak 2017-ben sikerült megvásárolnia, több fázisban történt a felújítása, egy százéves épületet mentettek meg így, amely nemcsak az egyesület, hanem a település büszkesége is, ünnepélyes átadására idén került sor.
A színpadteret a présház előtti téren alakítottuk ki, a műsort a sepsei Népdalkör és az Alfalusi Vegyes Kar közös kórusa nyitotta meg, a kopácsi Molnár Mónika előadásában elhangzott Reviczky Gyula: Szent István napján című verse, majd a csúzai Csárdás népi táncegyüttes tagjai léptek a porondra. A műsor hangulatát meghittebbé varázsolta Szenn Emma és Bicó János egy-egy produkciója, akik a kórusok kíséretével két csodálatosan szép énekszámot adtak elő.
Ünnepi beszéd
Jankovics Róbert, a HMDK elnöke ünnepi beszédében államalapító Szent István királyunk érdemeit emelte ki. Augusztus 20-a kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a múlt értékeinek ápolása nemcsak meghatározó fontosságú feladatunk, hanem nemzetünk jövőjének egyik záloga is. Ezúttal is megköszönte Magyarországnak, a magyar kormánynak, hogy az elmúlt években hathatós támogatást nyújtott a horvátországi magyarságnak. Szólt azokról az eredményekről, amelyeket a horvátországi magyarság egyetlen érdekvédelmi szervezetének az elmúlt években sikerült elérnie.
„A HMDK mindig zászlóvivője volt a horvátországi magyarság ügyeinek, törekvéseinek, és ez így marad még nagyon sokáig. Rajtunk soha nem múlott, most sem fog” – fogalmazott, majd arra ösztönzött mindenkit, hogy „legyen büszke arra, amit elértünk, de minden egyes nap tegyük meg azt, amit kell, hogy gyermekeink magyarul szóljanak hozzánk, magyar iskolákba járjanak, jól tanuljanak és értékes tagjai legyenek a horvátországi magyar közösségnek”.
Kenyérszentelés
Az ember legalapvetőbb élelmiszere, a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzetiszín szalaggal átkötött kenyérrel fejeztük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és szimbólumává vált az államiság ünnepének a horvátországi magyarság körében is, így a Szent István-napi program elengedhetetlen részét képezi. A kenyeret Andrási Gyula plébános a sepsei népdalkör és a csúzai Csárdás egy-egy tagjának a közreműködésével szentelte meg.
Egy meghitt, szép ünnepség részesei lehettünk ismét.
Az esemény vendége volt Gárdos Béla eszéki magyar konzul is.
A sepsei származású Keresztes Árpád tanár, a sepsei népdalkör korábbi karnagya nyugdíjasként szabadidejének nagy részét a festőállvány mellett tölti. A képeiből nyílt kiállítás a sepsei HMDK-székház présházában.
Tíz évvel ezelőtt támadt az az ötletem, hogy megfestem azon személyeknek a portréját, akikkel több évtizeden keresztül együtt dolgoztam a HMDK színeiben magyarságunk megmaradásáért – azokról van szó, akik meghatározták az utóbbi néhány évtizedét a horvátországi magyarságnak. Akkor készítettem néhányat, majd egészségügyi okokból abbahagytam. 2017-ben újra nekifogtam, ez nem ment olyan könnyen, néha hetekig, hónapokig, hogy ne mondjam, évekig dolgoztam azon, hogy sikerüljön elérnem azt, amit szeretnék. Az itt bemutatott portrék sem hibátlanok. Nem kell túl szigorúan nézni, ez egy „hobbifestőnek” a munkája, aki a szeretetét, az idejét, mindenét beleadta. Még nem befejezett ciklus, de miután meghallottam, hogy itt, Sepsén, a szülőfalumban kerül sor Szent István-napi ünnepségünkre, felajánlottam, hogy ezt a tizenöt portrét mutassuk be a rendezvény közönségének. Reménykedem, hogy még lesz időm, erőm a folytatáshoz, és azok is sorra kerülnek, akik most kimaradtak.