Államalapító Szent István királyunkról a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) a Baranyaszentistváni járásban található Újbezdánban emlékezett meg. Az ünnepség szentmisével kezdődött a helyi katolikus templomban, majd egy alkalmi műsorral zárult a kultúrotthonban.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Első királyunk születése előtt az Érdy-kódex leírása szerint Géza felesége, Sarolta csodálatos álmot látott. Egy tündöklő, égi fényben megjelent férfi szólt hozzá: bízzál Istenben és légy bizonyos benne, hogy fiat szülsz, ki először visel ebben az országban koronát, és majd a népen királyként uralkodik. És így lett István nagy király, aki következetesen, ellentmondást nem tűrve fejezte be az édesapja, Géza nagyfejedelem által megkezdett művet: a keresztény magyar állam megalapítását. Ez a nap piros betűs ünnep minden magyar szívében, Magyarország határain belül és azon kívül egyaránt. Őseink emléke előtt tisztelegve ünnepeljük meg mi is évről évre, az idén Újbezdánban.
Magyar nyelvű szentmise
Szent István személyiségét, hitét, országot építő munkáját a magyarok egy évezrede mércének tekintik. Ez a mérce olyan mélyen a sorsunkba ivódott, hogy onnan erőszakkal sem lehetne kimetszeni.
Az újbezdáni katolikus templomban Kirhofer Róbert plébános celebrált magyar nyelvű szentmisét, majd megszentelte a kenyeret. Augusztus 20-án ugyanis az „új kenyeret” is ünnepeljük, mint az élet táplálóját, melyben benne foglaltatik az isteni gondviselés, a teremtő erő, a dolgos kezek munkája, az összefogás, az együttműködés ereje, az élet körforgása.
Szent István fiához, Imre herceghez írt Intelmei között jó néhány olyan van, amely örök érvényű útmutatás – ilyen a béke, az alázat, a szelídség, a türelem, a bölcsesség, de mindenekelőtt a keresztény hit megőrzése, ugyanakkor arra is figyelmeztette fiát, hogy „a hit tettek nélkül meghal”.
Jankovics: „Még soha ennyi horvátországi magyar nem érezte sajátjának azokat a célokat, amelyeket közösségünkben megfogalmaztunk“
– Még soha ennyi horvátországi magyar nem érezte sajátjának azokat a célokat, amelyeket közösségünkben megfogalmaztunk. Évről évre fejlesztjük és erősítjük intézményeinket, iskoláinkat, kultúregyesületeink infrastruktúráját, közösségi életünket, javítjuk, felújítjuk templomainkat. A napjainkban tapasztalt többoldalú fejlődés a legejelén azzal kezdődött, hogy hittünk. A HMDK vezetőségében hittünk abban, hogy számunkra kell lennie jobb sorsnak annál, mint ami úgymond megíratott. A HMDK-ban elhittük, hogy közösen sikerülhet.
És elhitettük és elfogadtattuk ezen törekvésünket Horvátország és Magyarország kormányával. Higgyük el most már mindannyian, hogy magyarnak lenni Horvátországban jó, és hogy nemzeti közösségünkért érdemes harcolni akár naponta is, ha kell – mondta Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke.
Dalokkal, verssel méltatták államalapító királyunkat és művét
Az újbezdáni kultúrotthonban folytatódott az ünnepség, ahol alkalmi műsorral emlékeztek meg az államalapításról. Az összeállításban közreműködött a helyi Szivárvány Népdalkör, Nagy Róbert, az Alfalusi Vegyes Kar, a Sepsei Népdalkör, Dömény Anita és zenekara, valamint a Kórógy Hagyományőrző Egyesület népi tánccsoportja.
Az augusztus 20-ai megemlékezést az országos HMDK-szervezet minden évben más helyszínen szervezi meg, így mindig az adott település magyar közössége vállalja a házigazda szerepét.
– Mindig nagy boldogságot jelent kis közösségünknek, amikor jeles rendezvénynek lehet a házigazdája, ilyen volt a mostani Szent István-napi központi ünnepség is. Amikor megtudtuk, hogy mi adhatunk otthont a rendezvénynek, elkezdtünk készülődni, rendeztük a Magyarok Otthonát, a művelődési otthont, a templomot, az ünnep számunkra már csak emiatt sem csupán a mai napra korlátozódott. Egyébként meg az ünnep lényege, hogy összejöttek az emberek – nyilatkozta Pálinkás Krisztián, a Baranyaszentistváni Járási Tanács tagja, a járási magyar kisebbségi önkormányzat elnöke.
Az ünnepségen jelen volt és beszédet mondott dr. Császár Zoltán eszéki magyar konzul is.
Az államalapítással Szent István elindította a magyarságot egy nagyszerű úton, azonban rajtunk is múlik, hogy ez az út folytatódik-e. A magyarság az államalapítás óta eltelt időben a mostaninál sokkal súlyosabb kríziseket élt át, de mindegyikből győztesen került ki, mert olyan hagyományokkal, nyelvvel, kultúrával és életszemlélettel rendelkezett, amelyre a jelent és a jövőt lehetett építeni.
