A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) idén is méltó módon tisztelgett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. A központi március 15-ei megemlékezéssorozat Csúzán zajlott, ahol történelmi emlékhelyeknél koszorúzásokkal, majd ünnepi műsorral idézték meg a szabadságért küzdő elődök helytállását.
A HMDK idei március 15-ei központi megemlékezését Csúzán tartották, a program azonban egy rövid főhajtással kezdődött a szomszédos Vörösmarton: a résztvevők Apostol János, az 1848–49-es szabadságharc honvéd tüzére és a település egykori református tanítója előtt tisztelegtek. A koszorúzás előtt felidézték Béni Izsák Ferenc történetét is, aki a magyar szabadság iránti elkötelezettségéből Torinóba zarándokolt a száműzetésben élő Kossuth Lajoshoz, aki emlékül dedikált fényképével ajándékozta meg.
A központi megemlékezés ezt követően Csúzán zajlott több helyszínen. Elsőként a tavaly felavatott Jókai Mór-mellszobornál hajtottak fejet a résztvevők. A szobrot a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából állították. Jókai Mór nemcsak íróként alkotott maradandót, hanem az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lelkes támogatójaként is részt vett a történelmi eseményekben. Március 15-én a pesti forradalom egyik meghatározó szereplője volt, így emléke szorosan összefonódik a magyar szabadság eszméjével. Az emlékezés során Pasza Árpád, a HMDK tiszteletbeli elnöke, Csúza szülötte méltatta Jókai szerepét és hozzájárulását a forradalmi eseményekhez, kiemelve az író hazaszeretetét és a szabadság eszméje iránti elkötelezettségét.
Ács Gedeon példamutató élete
A csúzai megemlékezés következő állomása Ács Gedeon síremléke volt. A Bellyén született református lelkész a magyar szabadságharc idején a hazaszeretet és a tudományos igényesség példáját egyaránt képviselte. A korszakban nem számított ritkaságnak, hogy falusi lelkészek tudóssá képezzék magukat, és ha a haza védelme megkívánta, akár fegyvert is ragadjanak. Ács Gedeon is ezek közé tartozott. Életútja és szolgálata ma is példaként áll a magyar közösség előtt. Sírjánál minden évben összegyűlnek a megemlékezők március idusán, hogy tisztelegjenek emléke és hazaszeretete előtt. A koszorúzást Fica Lili és Pinkert Anna egy énekkel tették ünnepélyessé, majd Varga György református püspök osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel Ács Gedeon életéről és örökségéről. Ezt követően a résztvevők lerótták tiszteletüket Kossuth tábori lelkészének síremlékénél.
A Kossuth-dombormű története
A megemlékezéssorozat következő helyszíne a csúzai Kossuth-dombormű volt. A település lakói Kossuth Lajos iránti tiszteletük jeléül 1897-ben egy 12 méter magas obeliszket emeltek közadakozásból, amelyet a kormányzó színes arcmása „díszített”. Az emlékmű avatása az egész vidék ünnepévé vált: több ezer ember vett részt az eseményen, a legnevesebb vendég pedig Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc volt. Az emlékmű sorsa azonban tragikus fordulatot vett. Huszonkét évvel később, a szerb csapatok bevonulását követően az obeliszket ledöntötték. A domborművet azonban néhány bátor csúzai lakos – életét kockáztatva – megmentette és elrejtette. A relikvia végül előkerült, és kisebb felújítás után 1991. március 16-án ismét méltó helyére került. A háborús évek idején titokban emlékeztek meg március 15-éről és helyeztek el virágot az emlékműnél, napjainkban pedig a csúzai Kossuth-dombormű a központi megemlékezések egyik legfontosabb helyszíne.
Ünnepi műsor a kultúrotthonban
A megemlékezéssorozat a csúzai kultúrotthon színháztermében alkalmi műsorral zárult. A programban fellépett az Alfalusi Vegyes Kar, a Sepsei Népdalkör, az Aranycsárdás együttes, Rómer Edina, Bicó János, valamint a csúzai Csárdás Néptáncegyüttes, műsorukkal mindannyian a forradalom szellemiségét és a magyar hagyományok erejét idézték föl.
Az ünnepségen beszédet mondott Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, parlamenti képviselője.
– Március 15-e alkalmából több mint húsz helyszínen tartanak megemlékezéseket a magyarok lakta településeken. A központi rendezvénynek ezúttal is Vörösmart és Csúza ad otthont. Nem véletlenül: a csúzai közösség már 178 évvel ezelőtt is aktívan kötődött a szabadságharchoz, a településről többen is részt vettek benne. A horvátországi magyar közösség a történelem során számtalanszor bizonyította kitartását. Az is egyfajta csoda, hogy ezen a vidéken ma is élő a magyar szó, magyar közösség van. Ezt az örökséget szeretnénk továbbadni a jövő nemzedékeinek – mondta egyebek mellett Jankovics Róbert, aki arra is emlékeztette a közönséget, hogy az anyaországban április 12-én sorsdöntőnek tekinthető parlamenti választásokra kerül sor.
Az eseményen Magdó János tolmácsolta az Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi levelében levő üzenetet, míg dr. Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete személyesen köszöntötte a jelenlévőket.
– Nagy öröm számomra, hogy immár hosszú évek óta itt, Baranyában, a Drávaszögben együtt ünnepelhetem március 15-ét a horvátországi magyar közösséggel. Ez az ünnep a magyar nép hazaszeretetéről, szabadságvágyáról és összetartozásáról szól. Ma a szabadságért folytatott küzdelem más formát ölt: a határon túli magyarok számára azt jelenti, hogy megőrzik anyanyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat és identitásukat. A horvátországi magyar közösség ebben példát mutat az egész Kárpát-medence számára, és ebben a munkában továbbra is számíthat Magyarország támogatására – mondta el a nagykövet.
Az ünnepségen részt vett Végh Alexandra, az Eszék Labdarúgóklub (NK Osijek) új elnöke is.
A rendezvény méltó lezárása volt a napnak, amely ismét megerősítette: március 15-e a horvátországi magyarság számára nemcsak történelmi emléknap, hanem az összetartozás és a közösségi identitás egyik legfontosabb ünnepe is.
