Az idei évben immár XXI. alkalommal került megszervezésre a Vajdasági Szabadegyetem, a Kárpát-medencében tanuló vajdasági magyar egyetemisták, főiskolai hallgatók legrégebbi szakmai műhelye, közéleti fóruma. A Kishegyesen tartott ifjúsági fórum keretében rendezett nemzetpolitikai panelbeszélgetésen Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Juhász Bálint, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke ültek le egy asztalhoz, hogy megosszák tapasztalataikat egymással, valamint a hallgatósággal.
Ha nincs összefogás, ha nincs, ami összetartson bennünket, akkor a magyarság nem tud megfelelő érdekképviseletet kivívni magának – hangsúlyozta Potápi Árpád János a XXI. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján múlt csütörtökön Kishegyesen.
„A vajdasági magyarság példa arra, hogy mindig van lehetőség felemelkedni, még akkor is, ha a közösség a legnehezebb helyzetben van” – tette hozzá, a közösség felemelkedésének záloga pedig az összefogás, a tenni akarás. Az államtitkár megnyitóbeszédének mottója szerint: „a magyarság csak akkor képes megmaradni a Kárpát-medencében, ha saját kezébe veszi a sorsát”. Ugyanakkor kiemelte: a magyar kormány, azon belül a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága igyekszik minden magyar közösséggel kapcsolatot kialakítani és fenntartani. Az e törekvést célzó programok során nagy figyelmet szentelnek a családnak mint alapközösségnek, hiszen a család építi fel a nemzetet. „A programok jelentős része a gyerekekre és a fiatalokra épül, hiszen magyar jövő elképzelhetetlen magyar gyerekek és magyar fiatalok nélkül” – húzta alá, majd ismertette azokat a pályázatokat, amelyekkel e cél megvalósulását támogatják.
Az utóbbi hónapok szerbiai választásairól szólva Potápi Árpád János kiemelte, hogy a december 17-i előrehozott parlamenti és tartományi választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség jól szerepelt, hat parlamenti képviselője és nyolc államtitkára lett, és a tartományi parlament elnöke ismét a VMSZ soraiból került ki Juhász Bálint személyében. Az európai uniós választásokra kitérve a nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, hogy a külhoni magyar szavazók 90 százaléka a Fidesz-KDNP listáját támogatta.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a megnyitón kiemelte: a Vajdasági Szabadegyetem hiánypótló rendezvény, amely lehetőséget biztosít a vajdasági fiataloknak arra, hogy kapcsolatokat építsenek és tudást szerezzenek, miközben a térség vezetői kerekasztal-beszélgetés keretében vitathatják meg az aktuális kérdéseket.
A megnyitót követő közéleti kerekasztal-beszélgetésen a vajdasági, a drávaközi és a muravidéki magyar közösség vezetői vettek részt. A szerbiai választásokról szólva Pásztor Bálint rámutatott, ezek eredménye ahhoz járult hozzá, hogy a vajdasági magyarság továbbra is hallathatja a hangját az ország parlamentjében. „Soha ne kerüljön a vajdasági magyarság olyan helyzetbe, hogy meg kelljen tapasztalnia, milyen lenne a közösség élete parlamenti képviselet nélkül!” – fogalmazott a VMSZ elnöke.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az elvándorlás jelentette nehézségek ellenére a VMSZ növelte erejét a belgrádi parlamentben, és meg tudta tartani államtitkárainak számát. A szavazatok száma pedig még emelkedett is az előző választáshoz képest. A tartományi házelnöki tisztséget is sikerült megőrizniük, ami arról árulkodik, hogy a magyar közösség megbecsült szereplője, és egyik legstabilabb tagja a szerbiai belpolitikai palettának.
A VMSZ elnöke kitért a Magyarország és Szerbia közötti jó kapcsolatra, illetve arra, hogy ezt a 2013-as történelmi megbékélés tette lehetővé. Brüsszelben viszont erről keveset tudnak, így Vicsek Annamária, a VMSZ politikusa – aki a Fidesz-KDNP listáján került be az Európai Parlamentbe – erre a megbékélésre, illetve a Magyarország és Szerbia számára is fontos kérdésekre hívhatja fel a figyelmet. Emellett pedig, minthogy az Európai Unióban kevés figyelem fordul az őshonos kisebbségekre, ezt az ügyet is képviselheti a politikus – magyarázta.
Juhász Bálint, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke rámutatott, hogy a vajdasági magyarság számára minden választás sorsdöntő. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzati választásokon majdnem mindenhol az országos szinten is kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerzett abszolút többséget. S noha az SNS megtehette volna, hogy egyedül vezeti e településeket, mégis úgy döntött, hogy a VMSZ-szel közösen kíván irányítani. Ez pedig bizonyítja a legnagyobb délvidéki magyar párt megbecsültségét országos szinten is – húzta alá.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy minden külhoni magyar közösség megkezdje a nemzeti alapú politizálást. „Szoktassuk rá a közösségünket arra, hogy a magyarok minden lehetséges alkalommal magyarokra szavazzanak. Nem létezik ugyanis olyan körülmény, hogy a többségi nemzet jelöltje jobb legyen egy ott élő magyarnak, mint egy magyar jelölt” – emelte ki.
Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának (MMÖNKT) elnöke szerint az EP-választás ismét bebizonyította, hogy Szlovéniában az emberek nem hajlandók elmenni szavazni, ha úgy gondolják, hogy nem közvetlenül az ő életükre vonatkozó döntésekről van szó, ezért nagyon alacsony volt a részvételi arány.
A Vajdasági Szabadegyetem résztvevői elsősorban a Vajdaságban élő és tanuló magyar fiatalok, frissdiplomások és fiatal vállalkozók, Magyarországon tanuló vajdasági magyar hallgatók, valamint együttműködő szervezetek tagjai, aktivistái. A rendezvény egy-egy napján átlagosan 150 hallgató vett részt.
A horvátországi magyar fiatalokat Bonet Stefan, a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közösségének elnöke képviselte. (mti/mt)