Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) idén is Csúzán tartotta központi megemlékezését. Koszorúzással, alkalmi műsorral és ünnepi beszédekkel emlékeztek meg a magyar nemzet születésnapjáról és az azt követő történelmi eseményekről.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legfontosabb eseménysorozata volt. Olyan nagyszerű hősök és hazafiak küzdöttek a szabad Magyarországért, mint Petőfi Sándor vagy Kossuth Lajos.
A magyar szabadságharc százada olyan időszak volt, amikor nem volt ritkaság, hogy falusi lelkészek is tudóssá képezték magukat, s ha a haza hívta őket, nemzetük szabadságáért kardot kötöttek. Közéjük tartozott Kossuth tábori lelkésze, Ács Gedeon is.
Ács Gedeon nemcsak pénzt gyűjtött a forradalom megsegítésére, nemcsak szónoklataival biztatta híveit, hogy vegyenek részt a Habsburgok elleni harcban, hanem személyes példát is mutatott: beállt a harcolók közé, tábori lelkészük lett. A szabadságharc végnapjait látva úgy határozott, hogy inkább a menekülőkhöz társul, mintsem vállalja a megalázó börtönbüntetést. Tízéves száműzetés után tért haza szülőföldjére, ahol a csúzaiak lelkipásztora lett, és haláláig fáradozott a kis közösség szellemi felemelkedésén.
A HMDK központi rendezvényére idén is Csúzán került sor, melynek keretében a szomszédos Vörösmarton is megkoszorúzták a 48-as emlékhelyet.
Tisztelgés a negyvennyolcas hősök előtt
Büszkeségre ad okot, hogy vannak drávaszögi és szlavóniai 48-as hőseink, akiknek sírjai, emlékhelyei előtt március 15-én fejet hajthatunk. Ács Gedeon, Tóth Ambrus, Béni Izsák, Apostol János, Antal Mihály, Damjanich János, Knezić Károly – ők mind a magyar szabadságért éltek-haltak, nevüket emlékhelyek őrzik Horvátország-szerte. A központi megemlékezés ezért Vörösmarton kezdődött, ahol koszorúzással emlékeztek meg a szabadságharcban honvéd tüzérként szolgáló Apostol Jánosról, Vörösmart református tanítójáról. Az emlékezők tiszteletüket rótták le a volt mezőváros egy másik polgára, Béni Izsák Ferenc előtt is. Ez a magyarságára büszke földműves is olyannyira fontosnak tartotta szabadságharcunkat, hogy elzarándokolt annak vezetőjéhez, a Turinban (Torino) száműzetésben élő Kossuth Lajoshoz.
A megemlékezés-sorozat Csúzán folytatódott, a református temetőben. Itt Ács Gedeon, Bellye szülötte és Csúza lelkésze síremlékénél Varga György lelkipásztor emlékezett meg Ács hazaszeretetéről, példamutató életviteléről.
A következő állomás a Kossuth-dombormű volt a csúzai kultúrotthon emeleti előcsarnokában, amelyet hányatott sorsa urán 1991-ben avattak újra. A dombormű előtt azóta minden évben – a szerb megszállás ideje alatt titokban – fejet hajtunk.
Jankovics Róbert: „Minket már semmi és senki nem tud a kijelölt útról letéríteni”
A 48-as eszmékről, célokról, az akkori események következményeiről szóltak az ünnepi műsor szónokainak beszédei. Március 15-e egyik üzenete az, hogy hazánk és a nemzetünk érdekében összefogva, együttes erővel, egymást segítve kell előre haladnunk.
Az alkalmi műsor keretében elsőként Jankovics Róbert, a HMDK elnöke szólt az ünneplőkhöz. Beszélt többek között arról, hogy folyamatosan fejlesztik vidékünk falvait, a magyar közösségünk számára fontos iskolák és templomok újulnak meg, a HMDK méltó körülményeket és elegendő támogatást biztosít a magyar kultúra ápolásával foglalkozó egyesületeinknek, valamint évről évre nagyobb felelősséget vállal a horvátországi közéletben, önkormányzati és országos szinten. Tehát elmondható, hogy fejlődőképes közösség a miénk, jó ma Horvátországban magyarnak lenni – mondta az elnök.
– Ha valaki, akkor mi tudjuk, hogy a fa a gyökerei segítségével tud ellenállni a viharnak. A HMDK 31 éve alatt a szervezet gyökerei is annyira megerősödtek, hogy minket már semmi és senki nem tud a kijelölt útról letéríteni. És azért küzdünk minden egyes nap, hogy a gyermekeink is továbbvigyék az anyanyelvünkhöz, hagyományainkhoz, identitásunkhoz való ragaszkodást – mondta a HMDK elnöke.
Őt követően dr. Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete tolmácsolta, olvasta föl Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét, amelyet a külhoni magyaroknak írt az ünnep alkalmából.
„A magyar szabadság őrtüzeinek fénye ma is messzire látszik. Hirdeti, hogy mi, magyarok kérjük, követeljük vissza azt a szabad és méltóságteljes, erős Európát, amely békét tudott tartani a saját földjén és határozottan kiállt minden olyan nyílt vagy burkolt törekvéssel szemben, amely őshonos kisebbségei nyelvének, kultúrájának felszámolására tört. Legyen béke, szabadság és egyetértés” – hangzott el a levél egyik, ma is érvényes üzenete.
Potápi Árpád János: A horvátországi magyarság elválaszthatatlan része a nemzetnek
A felszólalókhoz Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke is csatlakozott, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy szabadságharcosainknak a „magyar nemzet öntudatra ébredését köszönhetjük”. Ezt a gondolatot erősítette meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
– Ha augusztus 20-a Magyarország születésnapja, akkor március 15-e a magyar nemzet születésnapja. Így van ez a Drávaszögben és a horvátországi magyarság esetében, hiszen elválaszthatatlan részét képezik a magyar nemzetnek. Így volt ez 1848-ban is, amikor a Drávaszögből, a régi Baranya vármegyéből is nagyon sokan álltak oda a magyar forradalom, szabadságharc mellé. Olyan emberekre, mint Ács Gedeon, mindig is szükség volt, 1848-ban is, 1867-et követően is és most is – nyilatkozta az államtitkár, felhíva a figyelmet a közelgő parlamenti választásokra.
– Tudjuk, hogy április közepén lesznek az országgyűlési választások itt, Horvátországban, ahol a magyar képviselőnek a munkájára is számítanak, számítunk. Reméljük, hogy a magyarság, a magyar közösségek összefogva képviseltetik majd magukat a horvát országgyűlésben, hiszen nagyon fontos számunkra, hogy a politikai intézményrendszerünket helyi, járási és megyei szinten, illetve országosan is erősnek tartsuk meg annak érdekében, hogy az érdekképviseletet a magyar honatya is el tudja látni – nyilatkozta az államtitkár.
Színes alkalmi műsor
A beszédeket követően egy versekből, énekekből, dalokból és táncból álló műsort láthatott a közönség, amelyben közreműködött az újbezdáni Szivárvány Népdalkör, az Alfalusi Vegyes Kar, a Sepsei Népdalkör, a magyarországi Bohaj Zenekar, Nagy Róbert, Pinkert Anna, Molnár Mónika és a csúzai Csárdás népi táncegyüttes.
Az ünnepi esemény vendége volt Magdó János eszéki magyar főkonzul, Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Palizs Tóth Hajnalka, az Economica Hungarica Alapítvány igazgatója, valamint a Fidelitas képviseletében dr. Gáspár Kolos kabinetvezető és Fekete Artúr is.
