A kedvezménytörvény, illetve a magyarigazolvány volt az első olyan intézkedés, amely közjogi értelemben vett köteléket hozott létre a külhoni magyarság és a magyar állam között – hangsúlyozta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes pénteken Szabadkán, ahol a kedvezménytörvény húsz évvel ezelőtti hatályba lépése alkalmából, valamint a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) Polgári Egyesület megalakulásának ugyancsak huszadik évfordulója alkalmából a vajdasági magyarság, az anyaország és a Kárpát-medencei magyar térségek érdekképviseleti szervezetei képviselőinek, valamint magas rangú állami tisztségviselők részvételével tartottak konferenciát.
Ez egy szimbólum volt, „amely azt mutatta, hogy a külhoni magyar nemcsak érzelmileg, kulturálisan, történelmileg tartozik a magyar nemzethez, hanem valamilyen értelemben egy jogi kötődése is van, és ez már megteremtette a lehetőséget, hogy ehhez különböző kedvezményeket, támogatásformákat lehessen kapcsolni” – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt rámutatott, hogy alig egy hónap múlva Magyarországon az emberek két erő közül választhatnak: „Az egyik oldalon a keresztény nemzeti polgári értékrendet képviselő Fidesz-KDNP szövetség áll Orbán Viktor vezetésével, a másikon pedig a saját bevallásuk szerint is a kommunistáktól a fasisztákig terjedő konglomerátum Márki-Zay Péter vezetésével, de valójában Gyurcsány Ferenc irányítja az egész baloldalt”.
Hozzátette, hogy Gyurcsány Ferenc, aki 2004. december 5-én mindent megtett annak megakadályozására, hogy a külhoni magyarok magyar állampolgárságot kapjanak, továbbra is el akarja venni a szavazati jogot tőlük.
Semjén Zsolt szerint mindezek mellett a Kárpát-medencében az óriási gazdasági támogatás, az iskola- és óvodaépítések, az identitás megőrzését célzó beruházások miatt is fontos az, hogy továbbra is Orbán Viktor kormányozzon Magyarországon.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a kettős állampolgárság mellett a szavazati jog megszerzése is fontos lépés volt, végül az inkább szimbolikus jogszabályok után már a szülőföldön történő boldogulás irányába, a gazdaság segítése felé tudott fordulni a magyar nemzetpolitika. Ő is a választások fontosságára hívta fel a figyelmet.
Pásztor István szerint a húsz évvel ezelőtt hatályba lépett kedvezménytörvénynek nagyon fontos szerepe volt abban, hogy az egyetemleges nemzet közjogi egyesítése napirenden maradjon és meg tudjon valósulni.
„Ugyanakkor olyan szempontból is fontos volt, hogy segítette az egyetemleges nemzetben gondolkodó politika talpon maradását” – hangsúlyozta a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.
Az eseményen részt vett Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő, Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulja, dr. Pásztor Bálint, Szabadka város tanácsának az elnöke, valamint a Kárpát-medencei magyar érdekképviseleti szervezetek képviselői: Brenzovics László (KMKSZ, Kárpátalja), Kelemen Hunor (RMDSZ, Románia), Forró Krisztián (MKP, Felvidék), Jankovics Róbert (HMDK, Horvátország) és Bárdos Gyula (Csemadok, Szlovákia), valamint a magyarigazolvány-időszak „nagyjai”: Duray Miklós, az MKP akkori elnöke és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője. Az esemény házigazdája Dudás Károly, a CMH elnöke volt, fővédnöke pedig Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Az eszéki magyarigazolvány-iroda kezdte meg elsőként a működést a Kárpát-medencében
Orbán Viktor miniszterelnök 2002. január 26-án hivatalos horvátországi látogatása másnapján Eszéken megnyitotta az új magyar konzulátust. Az ünnepség után a miniszterelnök és küldöttsége a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban felavatta az épületben működő magyar információs irodát is, ahol Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Jankovics Róbert, az eszéki magyarigazolvány-iroda vezetője tájékoztatta arról, hogy ebben a hivatalban nyomták meg az első billentyűt, vagyis ez kezdte meg elsőként a működését a mintegy negyven Kárpát-medencei iroda közül.
