A horvát fővárosban V4-es világzenei koncerttel és ünnepi fogadással, Eszéken alkalmi műsorral és koszorúzással emlékeztek a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményére, az 1956-os forradalomra. A történelmi esemény előtti tisztelgés jeleként idén is felvonták a forradalmi lyukas zászlót Eszék főterén, valamint magyar szervezeteink székházainak és több kultúrotthonunk homlokzatán is lobogott a zászló az elmúlt napokban.
Magyar, lengyel, cseh és szlovák zenészek közös koncertje Zágrábban
A Visegrádi Együttműködés idén februárban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta négyes soros elnöki tisztségét jelenleg Magyarország tölti be. A magyar elnökség október 19-i ünnepségén, a zágrábi Zeneakadémián lépett fel a Lovász Irén Groove & Voice Trio, cseh, lengyel és szlovák zenészekkel közösen.
Az egyedi hangulatú világzenei koncert a zágrábi magyar nagykövetség és a Liszt Intézet szervezésében jött létre. Dezső János, a Liszt Intézet igazgatója a visegrádi országokkal való kapcsolódási pontokról beszélt lapunknak: a sorsközösségről és a kultúráról.
– Az aktuális határokon túllépve azt tapasztaljuk, hogy kultúránk azonos gyökerű, nagyon hasonló, rokon, mi felismerjük egymás dallamait, értjük egymást akkor is, ha nem beszélgetünk. Elcsevegni nehezebb, mert más nyelveket beszélünk. Lovász Irén egy ikonikus alakja a magyar zenének, Kossuth-díjas művésznő, és ő kiváló lengyelországi, szlovákiai, csehországi és természetesen magyar zenészeket gyűjtött egybe, ők mintegy családot alkotva megmutatják ezeknek az országoknak a népi kultúrával ihletett muzsikáját, amelyből sajátos zenei kollázst állítottak össze – fejtette ki Dezső János.
Lovász Irén Kossuth-díjas magyar népdalénekes lapunknak azt mondta, a „Gyökerek és szárnyak” elnevezésű koncert azt hivatott érzékeltetni, hogy „milyen mélyen tartanak minket a gyökereink saját nemzeti kultúránkban”, illetve hogyha összeadjuk erőinket és támogatjuk egymást, akkor „szárnyalhatunk messze-messze, határ a csillagos ég”.
– Fölé tudunk emelkedni a problémáinknak, akármilyen jellegű is legyen az: politikai vagy gazdasági, esetleg más jellegű, a zene nyelve univerzális, a zenében megvan minden megértésének a lehetősége, ezt szerettük volna kifejezni koncertünkkel – nyilatkozta lapunknak a művésznő.
A V4 világzenei koncert a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium ajánlására, a zágrábi magyar nagykövetség felkérésére valósult meg a zágrábi Zeneakadémián. Dr. Demcsák Csabától, Magyarország zágrábi nagykövetétől megtudtuk, ezen a koncerten nemcsak a visegrádi négyes csoport elnökségét ünnepelték, hanem az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 65. évfordulójáról is megemlékeztek.
A hangversenyen a koronajárvány miatt kevesebben vettek részt, mint azt a produkció színvonala megérdemelte volna. A koncert rangos vendégei között foglalt helyet többek között Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk, Fuzik János, Magyarország eszéki főkonzulja, Csapó Nándor, a zágrábi Tudományos és Oktatási Minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője is.
Ünnepi fogadás
Magyarország zágrábi nagykövetsége október 21-én a horvátországi magyar szervezetek és intézmények vezetői számára ünnepi fogadást adott a fővárosi magyar intézetben. A jeles alkalmon dr. Demcsák Csaba nagykövet köszöntötte a vendégeket, majd pedig Jankovics Róbert, magyarságunk parlamenti képviselője szólt az egybegyűltekhez. A protokolláris rész után a budapesti zeneakadémia egykori diákjai egy alkalmi műsorral rukkoltak elő.
Eszék főterén idén is felvonták a forradalmi zászlót
Az 1956-os forradalom ikonikus jelképe a forradalmi lyukas zászló. A lobogó a magyarság szabadságszeretetét és bátorságát szimbolizálja. Magyarország eszéki főkonzulátusának a kezdeményezésére évek óta felvonják a forradalmi zászlót Eszék főterén, és Horvátország több településén is kitűzik a kultúrotthonokra, székházakra.
Eszéken ünnepélyes keretek között vonták fel a város főterén. A lobogó magasba emelésében részt vett dr. Demcsák Csaba zágrábi magyar nagykövet, Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk, Fuzik János eszéki magyar főkonzul és Vladimir Ham, az Eszék városi képviselő-testület elnöke is. Ezt követően dr. Demcsák Csaba szólt az egybegyűltekhez, elmondta, hogy Magyarországról negyedmillió ember kényszerült elmenekülni a megtorlás elől, tették ezt közülük sokan a mai Horvátország területén keresztül. Ezt a gesztust pedig Magyarország nem felejtette el, 1991-ben befogadta a Horvátországból érkező menekülteket. A nagykövet szavait megerősítette Jankovics Róbert is, aki elmondta, hogy a helyszín, ahol a zászlót felvonták, szimbolikus, hiszen a téren öt zászlórúd van. Egy az országnak, egy a megyének és a városnak, egy az EU-nak, egy pedig a barátnak – Magyarország és Horvátország pedig nagyon jó barátok, ezt a történelem során már számtalanszor bizonyították is – hangsúlyozta Jankovics.
Majd az emlékezők a Hermann Paulina-villához vonultak. Ez az épület szolgált a forradalom menekültjeinek ideiglenes szállásul, ezt egy emléktábla is jelzi, melyet Budapest és Eszék önkormányzata állíttatott 1998-ban. Azóta minden évben itt gyűlnek össze a forradalomra emlékezők, hogy leróják tiszteletüket 1956 hősei előtt. A koszorúzás előtt Fuzik János magyar főkonzul szólt a jelenlévőkhöz és elmondta, hogy mindig is csodálta a forradalmárokat, akikre maga is példaképként tekintett. Beszéde után sorra helyezték el koszorúikat az önkormányzatok, a szervezetek, az intézmények képviselői az emléktáblánál.
A megemlékezésen közreműködött az eszék-rétfalusi Népkör vegyes kara, valamint az eszéki magyar tanszék kórusa és diákjai is.
