Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken a Letenye-Muracsány (Goričan) határátkelőn Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel folytatott tárgyalása előtt exkluzív interjút adott lapunknak és a Drávatáj tévéstúdiónak.
– Melyek a fő témák, amelyekről Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel tárgyaltak?
– A barátságra és a szolidaritásra a nagy bajban van igazán szükség, és az elmúlt hetekben nagy bajból, sajnos, volt éppen elég Horvátországban és Magyarországon is, hiszen a világjárvány okozta egészségügyi és gazdasági kihívásokkal mindkét ország elég erőteljesen szembesül, ezenfelül Horvátországban még, sajnos, természeti katasztrófák is pont most történtek. Ilyen helyzetekben a barátság és a szolidaritás kifejezésére nagy szükség van, és amikor a személyes találkozóknak nincsen igazán szezonja, és a külpolitikai kapcsolattartás is inkább videokonferenciákon történik, akkor nagy jelentősége van egy-egy személyes találkozónak. És azért gondoltuk, hogy erre most kell sort keríteni, mert az elmúlt hetekben, napokban többször is kisegítettük egymást különböző kérdésekben. A magyar kormány, amikor a horvátok hozzánk fordultak az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök tekintetében, azonnal segített: 100 ezer maszkot és 5000 védőruhát küldtünk Horvátországnak, emellett pedig az eszéki kórház segítségkérésére is reagáltunk, 10 ezer maszkkal és több ezer, az egészségügyi védekezéshez szükséges, speciális eszközzel segítettük ki az eszéki kórház működését, és természetesen adtunk segítséget akkor is, amikor a földrengés utáni nehéz napokban arra szükség volt. Ugyanakkor 64 külföldön ragadt magyar hazatérésében segítettek nekünk a horvátok, hiszen a határok lezárásával, a nemzetközi polgári légiforgalom lehetőségeinek beszűkülésével sok ezer magyar maradt külföldön. Emellett pedig az is világossá vált az elmúlt hetekben, hogy a nemzetközi liberális mainstream továbbra is Magyarországot tartja a kipécézettek között első helyen, és minket támadnak a legintenzívebben, és ezen támadások során szerintem a barátság felértékelődik, nagyon kevesen mernek ellenállni a nemzetközi liberális mainstream nyomásának, nagyon kevesen merik felvállalni azt, hogy adott esetben ők is a támadások céltábláivá válnak, és ezen nagyon kevesek közé tartozik Horvátország és személyesen a horvát külügyminiszter, aki, nem engedve a csábításnak és a nyomásgyakorlásnak, többször is megvédte Magyarországot, többször is kiállt a szuverenitásunk mellett, és többször is visszautasította a belügyeinkbe történő beavatkozásra vonatkozó – úgymond – felkéréseket. Mi is minden esetben kiállunk természetesen a horvát barátaink mellett, emellett pedig több európai uniós ügyben, több európai szintű dilemmában is egy követ fújunk, akár a következő uniós költségvetésnek a kohéziós forrásokra vonatkozó kérdésében, akár az illegális migráció elleni küzdelem fenntartásában, de az Európai Unió nyugat-balkáni irányú bővítésének tekintetében is. Tehát ezek a kérdések mind-mind összekötnek minket, a barátságnak és a szolidaritásnak a kifejeződése/kifejezése megtörtént az elmúlt napokban, hetekben, és ezt szeretnénk most még inkább nyomatékosítani egy személyes találkozóval itt, a határon, ahol ugye lehetővé tettük a horvát és magyar állampolgárok számára a határ átlépését.
– Említette itt az eszéki kórháznak juttatott adományt. Sajnos a horvátországi magyar közösség tagjai is végignézhették azt a botrányos vádaskodást, amit egyes magyarországi ellenzéki képviselők ez ügyben indítottak Ön és a magyar kormány ellen. Mit üzenne ezzel kapcsolatban a horvátországi magyarságnak?
– Mi azt valljuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért, és a határon túl élő magyarok ugyanúgy a nemzet részeit képezik, mint ahogy mi, akik az anyaország területén élünk, tehát a határon túl, így a Drávaszögben élő magyarok is természetesen minden esetben számíthatnak a magyar kormány segítségére. Számunkra evidens volt, hogy amikor megszerveztük az egészségügyi védekezést és a védekezéshez szükséges speciális eszközök beszerzését, akkor nemcsak az anyaországi egészségügyi rendszerre, nemcsak az anyaországi magyarokra gondoltunk és gondolunk, hanem a beszerzéseinket úgy intézzük, hogy a határon túli magyaroknak is folyamatosan segítséget tudjunk nyújtani. Most már több mint 81 millió maszkot importáltunk Kínából, 40 millió védőruhát, 1,5 millió tesztet, 700 lélegeztetőgépet, tehát az egészségügyi védekezéshez szükséges készleteink a Kína-Magyarország légihídnak, valamint a kiépített maszkgyártási kapacitásainknak köszönhetően lehetővé teszik azt, hogy folyamatosan segítsük a határon túli magyarokat. Szomorú, hogy még mindig vannak Magyarországon olyan politikai erők, pártok ellenzékben, akik a határon túli magyarok támadásából gondolnak maguknak politikai tőkét kovácsolni. Ugyanakkor azt kell mondjam, sajnos olyan nagy meglepetés nem kellett hogy érjen minket, mert, emlékezzünk vissza a kettős állampolgárság kérdésére, emlékezzünk vissza a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésére, emlékezzünk vissza arra, hogy a két évvel ezelőtti parlamenti választáson a Demokratikus Koalíció nyíltan lázított a határon túli magyarokkal szemben és akart lebeszélni mindenkit a szavazásról. Tehát nincs új a nap alatt. Pontosan ugyanezekről a szereplőkről van szó. Az talán egy pici meglepetést okozott nekem a parlamentben az egyik héten, amikor beszámolót tartottam a beszerzések állásáról, hogy a Jobbik képviselői is a határon túli magyaroknak juttatott támogatások ellen érveltek, ez egy új jelenség, de hát hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy az ellenzéki oldalon történő összeállásnak vannak ilyen hatásai is, hogy bizonyos kérdésekben a pártok a korábbi álláspontjuktól ellenkező álláspontot képviselnek, de ettől nem kell, hogy a lelkesedésünk lelombozódjon, tehát a határon túli magyarok továbbra is számíthatnak a segítségünkre, Jankovics Róberttel folyamatos kapcsolatban vagyunk, és hogyha további támogatásra van szükség, akkor azt is igyekszünk megoldani.
– Ezek nagyon jó hírek, említette itt az előbb azt, hogy sikerült az ingázók problémáját megoldani. Azonban felvetődött egy új kérdés, ugyanis több horvátországi magyar tanul magyarországi középiskolában. Van-e, lesz-e megoldás azok ügyében, akik Magyarországon tanulnak és májusban érettségi vizsga vár rájuk?
– Igen, természetesen az érettségi megszervezése az egyik legjelentősebb kérdés manapság. Ez a mostani rendkívüli helyzet magával hozza, hogy az érettségit is rendkívüli körülmények között kell megtartani, erről szól az a döntés, hogy írásbeli formában tesznek érettségit a magyar diákok, magyarországi iskolákban tanuló diákok az idei esztendőben. Itt is természetesen külön gondoltunk a határon túli magyarokra, és mind az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mind az Országos Rendőr-főkapitányság bevonásával sikerült egy olyan megoldást találni, ami jó mindenkinek. Szeretettel várjuk a határon túl élő, magyar iskolákban tanuló, tanult fiatalokat az érettségi vizsgára a kísérőjükkel együtt, nem kerülnek természetesen karanténba, egyedül lázmérésre kerül sor a határállomásokon, hogyha valaki lázmentes, akkor természetesen jöhet, leteheti az érettségi vizsgát, nem kell karanténba vonulni. Jöhet a kísérő is, hogyha valaki előbb szeretne jönni, akkor a kollégiumi elhelyezést is természetesen megoldjuk, az oktatási hivatalnak a honlapjára folyamatosan kerülnek fel azok az információk, amelyek segítik az érettségire készülőket az eligazodásban, úgyhogy arra kérek mindenkit, hogy ezt vegye figyelembe, szeretettel látjuk tehát a határon túli magyarokat, és ezeket az amúgy, sajnos szükségszerű, nehézségeket okozó intézkedéseket az esetükben felfüggesztjük.
– Egy más jellegű kérdés. A két parlament baráti tagozata még 2017 decemberében javaslatot tett arra, hogy minden év május 3-a, amely Zrínyi, a költő és hadvezér születésének a napja, a két nép barátságának a napja legyen? Van-e előrelépés a magyar-horvát barátság napja elfogadása ügyében?
– Valóban Zrínyi-emlékévet hirdettünk 2020-ra, aztán sajnos a körülmények némiképpen felülírták a szándékainkat, tehát nyilvánvalóan nagy eseményeket, konferenciákat, kiállításokat szervezni ebben az időszakban – eddig legalábbis – nem lehetett, úgyhogy a Zrínyi-emlékév eseményei is, sajnos, egyelőre halasztást szenvednek. Valóban felvetettük a horvát kollegáinknak, hogy a horvát-magyar barátság napját az idei esztendőben rögzítsük, hozzunk róla parlamenti határozatot. A magyar parlament magyar-horvát baráti tagozata ezt a határozati javaslatot el is készítette, azt mi készek vagyunk azonnal végrehajtani, ugyanakkor a horvát oldalon van egy kis lassulás ebben a témában, persze értjük mi, hogy a szábor most nehezebben működik, tekintettel a fizikai sérülésekre, illetve a jelenlegi helyzetre, úgyhogy várjuk egyelőre, hogy horvát barátaink is felvegyék a tempót, és akkor ez a közös döntés megszülethessen, mi készen állunk rá.
– Miniszter úr, köszönöm szépen az interjút, bízom benne, hogy mielőbb vendégül láthatjuk az eszéki stúdiónkban is.
– Köszönöm, hogy itt lehettem, remélem, hogy így lesz!
