1941-ben született Csúzán. Az általános iskolát Csúzán és Vörösmarton fejezte be. A HMSZ ösztöndíjasaként az eszéki tanítóképzőben tanul tovább, majd elhelyezkedik, és munka mellett elvégzi a pedagógiai főiskola matematika szakát.
Első munkahelye Laskón volt, az ottani általános iskolában, majd egy év múlva, 1962-ben a hercegszőlősi iskolába kerül, ahol évtizedeket tölt el tanárként.
Általános iskolás korában két példaképe van: Merki Ferenc matematikatanár és Baranyai Schneider Júlia magyartanár, akiknek a hatására a hercegszőlősi iskolában a matematikatanítás mellett magyar (nyelvi) szakköri foglalkozásokat szervez. A 80-as évek végén bekapcsolódott a matematika-tankönyvek magyarra fordításába.
A háborús éveket itthon vészeli át, és a rendkívül nehéz körülmények ellenére is tanít. A hercegszőlősi magyar tagozat megszűnése után a laskói iskolába kerül, és innen megy nyugdíjba a terület Horvátországhoz való visszakerülése után.
A háború (1997) után a HMDK küldötteként képviseli a horvátországi magyarságot a MÁÉRT Kulturális Bizottságában, és részt vesz a budapesti Apáczai Közalapítvány Tanácsadó Testületének munkájában.
A tanítás mellett már a 70-es évek elejétől bekapcsolódik Csúza társadalmi és művelődési életébe, nagyszabású rendezvények ötletgazdája és fáradhatatlan szervezője. Közel 30 évig a helybéli Jókai Mór Kultúregyesületnek hol az elnöke, hol a titkára volt.
A művelődési élet szervezését átadta a fiataloknak, de továbbra is feladatának tekinti a Csúzai füzetek című helytörténeti jellegű kiadvány következő számainak előkészítését és megjelentetését.
